Nem bírta ki a nemzetközi média magyarozás nélkül a lengyel elnökválasztási izgalmakat

Kőkemény kampány után vasárnap járulnak urnák elé a lengyel választók, hogy eldöntsék, a jelenlegi regnáló kormány támogatásával induló varsói főpolgármester vagy jobboldali ellenfele mellett tegye le voksát az elnökválasztás második fordulójában.

Íme.

Sorsdöntőnek nevezte a lengyel választásokat a német közmédia. A Deutsche Welle angol nyelvű hírfolyamának elején leszögezte, a verseny „szoros és ideológiailag túlfűtött”, a jelöltek kapcsán Rafal Trzaskowski az 

• „Európa-párti”
• és a „liberális” jelzőket kapta,

míg Karol Nawrocki, a

• „meggyőződéses nacionalista”
• és „konzervatív történész” leírást.

A lap megemlékezik a rendkívül kicsi, hibahatáron belüli különbségről, már, ami a közvélemény-kutatások szerinti támogatottságot illeti (Nawrocki 50,1, Trzaskowski 49,9 százalék).

A DW felidézi, 2020-ban Andrzej Duda szintén szoros küzdelemben győzte le az akkor is induló Trzaskowskit, akit akkor is az azóta kormányzó Polgári Koalíció és Donald Tusk miniszterelnök, az Európai Tanács korábbi elnöke támogatott. 

A jelölt az abortuszjogok és az LMBTQ-jogok mellett is kampányolt, a lap fontosnak tartotta kiemelni, hogy öt nyelven beszél és „modern, nyitott vezető”;

A DW-vel ellentétben, vagyis inkább rálicitálva a brit Daily Telegraph szerzője szerint már nem is csak Lengyelország, de egyenesen Európa sorsa múlik azon, hogy Trzaskowski vagy Nawrocki győz; a lap szerint „szeizmikus” következményei lehetnek az egész lengyel társadalomban és az erurópai politikában is, és nyíltan lándzsát tör Trzaskowski mellett, amely szerinte

Hasonló „világrengető” hatásról ír a brüsszeli Politico is, amely értelmező-elemző cikkében a „populista jobboldali” és a régi szakpolitikus párharcát igyekszik láttatni, a tét szerinte pedig nem más, mint hogy Tuskék „fel tudják-e gyorsítani törvényhozási agendájukat, és folytatni tudják-e Lengyelország EU-ba való visszailleszkedésének folyamatát.”. Trzaskowski kapcsán még fontosnak tartják megemlíteni, hogy Varsóban „azzal dühítette fel a konzervatívok, hogy támogatta a kulturális sokszínűséget és az LMBTQ+ jogokat, valamint nem engedélyezte a keresztek kihelyezését az új irodaházakban”. Továbbá Trzaskowski pozitív üzeneteit emelték ki, aki az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. 

Természetesen nem maradhatott ki egy kis magyarozás sem: a brüsszeli lap szerint „az elnökválasztási verseny nagyban befolyásolja majd, hogy Lengyelország az EU-s nagyok ligájában fog-e játszani, 

„Lengyelországban szoros elnökválasztási verseny zajlik az EU-párti és a nacionalista víziók között” – ezzel a címmel jelentetett meg összefoglaló anyagot a Reuters hírügynökség, amely csak a címadásban ennyire visszafogott, a tartalomban jóval kevésbé. Az ügynökség felsorolja a két jelölt  különféle álláspontjait (Ukrajna támogatása mindkét jelölt számára fontos, de Trzaskowski Kijev NATO-tagságát is követeli, Nawrocki szerint ez háborúba sodorhatná a szövetséget Oroszországgal; a liberális jelölt Brüsszellel és Washingtonnal akar kapcsolódni, a konzervatív inkább utóbbi felé fordulna, stb.).

A Reuters szerint is persze nagyon fontos mindez, a szavazás azt dönti el, hogy „az Európai Unió keleti szárnyának legnagyobb országa megszilárdítja-e helyét a blokk fősodorában,

Elszántság - nyitóképünkön egy Nawrockit támogató gyűlés. Forrás: Sergei GAPON / AFP